Vagyis, ha nem fordítod a helyzetet a javadra! A társadalom, a többiek igyekeznek elhitetni veled, hogy ha nem mosolyogsz, nem vagy boldog, nem táncikálnak körülötted cuki kis állatok, vagy nem posztolsz vidám családi fotókat, vagy az ablakon kinézve nem ragyog rád egy tökéletes nap tündöklő szivárványa, akkor baj van veled…

TUDD, hogy az ÉLET elképzelhetetlen anélkül, hogy ne menj le az arénába, a küzdőtérre, hogy ne vállalj kockázatot, vagy felelősséget a tetteidért, hogy ne rángasd meg a pofonfát, hogy ne nyomja a lábadat a cipőd, vagy ne akarj jó gyereke, anyja, apja lenni valakinek, vagy ne akarj erő felett teljesíteni. Ezeknek természetes következménye lehet, hogy esetleg megsérülsz, sebeket szerzel, néha váratlan és őrjöngő viharok csaphatnak le rád… Néha állhatsz egyedül az esőben…

Te is már biztosan hallottad, érezted, gondoltad, hogy ezeknek köszönhetjük, hogy AZOK VAGYUNK, AKIK MA, MOST VAGYUNK… Sosem lehetnénk bátrak, erősek és türelmesek, ha a világban csak boldogság létezne… Mindez a bölcsességünkhöz, teherbírásunkhoz, fejlődésünkhöz vezető lelki fejlődés útja. A fájdalom megtanít alázatra és arra, hogy miként szeressek jobban. Inkább kapjak egy pofont, álljon elém egy hatalmas akadály, mint eluralkodjon rajtam a félelem, a kétely, és tehetetlenül lemondjak magamról. És aztán megengedem azt is magamnak, hogy mostantól a JÓBÓL IS TANULHASSAK!

Viseld büszkén a forradásaidat. Az egykor fájdalmas hegek a bátorságodért, a hitedért, a bizalmadért, a kitartásodért, a szereteted erejéért kapott kitüntetéseidnek felelnek meg. Akkor szerezted őket, amikor NEM ADTAD FEL, nem másoktól vártad a boldogságot, hanem cselekedtél, és a szíved által hajtott vágyadért, céljaidért harcoltál.

Őszinte szívvel arra biztatlak, hogy légy önmagad, hallgass a szíved legmélyebb erkölcsös vágyaira, és élj meg minden percet a LELKED lelkesedésével!

Amikor bőrig ázva egyedül állsz az esőben, vérző, fájdalmas sebzett szíveddel, akkor is jusson eszedbe, hogy sokkal bátrabb, és életrevalóbb vagy, mint sokan mások. Akik műteremben készült fotók alapján élik az életüket, vagy ellenkezőleg, még önmagukról is lemondtak, beletörődtek, vagy nem vállalnak rizikót, hogy a JÓ megtörténjen velük.

Amikor Te fogsz visszatekinteni (akármelyik pillanatban, nem csak a halálod órájában) csordultig lesz a szíved. Mert mindent megtettél, élted az életedet, és semmi nem lesz, amit megbánj… Az IGAZ életet élők nem félnek a haláltól…

Szeretettel ölellek!